Innovációs járulék felhasználása 2011-ben
Milyen kutatási költségeket lehet elszámolni az innovációs járulék terhére.
Az innovációs járulék hatálya és mértéke 2011-ben:
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény alapján - a 2005. január 1-jétől hatályos besorolás értelmében - innovációs járulékfizetési kötelezettség terheli a közép- és nagyvállalkozásokat. A járulék számításának alapja, akárcsak az iparűzési adó esetében, a nettó korrigált árbevétel, mértéke pedig - 2006-tól kezdődően - 0,3%, azonban ez a bruttó összeg még három jogcímen csökkenthető. A bruttó járulékból ugyanis le lehet vonni a cég saját működési körében végzett, a költségvetési gazdálkodási rendszerben lévő szervezetektől, valamint a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott apparátusoktól megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költségét.
Nem tartozik a törvény hatály alá - azaz innovációs járulékfizetésre nem kötelezettek köre:
A kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság (50 főnél kisebb, vagy 2,5 milliárd Ft-nál kisebb forgalmú cégek), a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság és minden olyan cég, melyben az önkormányzati vagy állami tulajdonhányad magasabb 25%-nál. Nem tartozik a törvény hatálya alá, továbbá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága sem.
A járulék összegét csökkentő tételek:
Kötelezettségcsökkentő tételek, amelyek a járulék várható éves bruttó összegéből - legfeljebb annak mértékéig - levonhatók:
- A gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatási-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége;
- A költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége;
- A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1.) bekezdésében meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység. Ide tartozik az alapkutatás, az ipari vagy alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés is.
A kormányzat szűkítette a járulék felhasználásban/elszámolásában érintett cégek körét 2011. január 1-től három alapvető kérdésben. Ez évtől már csak a közhasznú fokozattal rendelkező, illetve a tevékenységi körében (főtevékenységként) megjelölt non-profit cégek (kutatóhelyek) által nyújtott szolgáltatások elszámolása engedélyezett a nem állami vállalkozások vonatkozásában. (A szigorítás nem vonatkozik a költségvetésből gazdálkodó intézményekre, egyetemekre kutatóintézetekre.) A harmadik szigorítás pedig kimondja, hogy a vállalat tevékenységéhez kapcsolódóan lehet K+F tevékenységet végezni/végeztetni. Ez utóbbi kritériumba feltételezhetően beletartozik az innovációs járulékot fizető vállalat működését javító, segítő egyéb megalapozott fejlesztés finanszírozása is pl.: HR vagy szervezetfejlesztés területen.